1996- Városrehabilitációs Alap (Alapítás és működés)


Jegyzetlap – Fővárosi Városrehabilitációs Alap létrehozása

 Miután 1991/1992-ben, hosszú egyeztetések és előkészítő munka után sem sikerült létrehozni az ún. Budapesti Rehabilitációs és Lakás Alap-ot (erről másik Jegyzetlapon írunk) és miután az Ötv-be, illetve az ún. Fővárosi törvénybe nem sikerült (1994-09-30 Ötv-főváros), de végül az 1993-ban megalkotott ún. Lakástörvénybe végül sikerült betenni, hogy

63. § (1) A fővárosi kerületi önkormányzat a lakóépületeinek (a bennük lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek) elidegenítéséből származó, e törvény hatálybalépése után befolyó bevételének a fennmaradó ötven százalékát a fővárosi közgyűlés számláját vezető pénzintézethez elkülönített számlára köteles befizetni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség az állami tulajdonú lakóépületek (a bennük lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek) elidegenítéséből származó, a kerületi önkormányzatot megillető bevételekre is vonatkozik, tekintet nélkül arra, hogy az elidegenítésről a megszűnt tanácsi szerv vagy az önkormányzat döntött-e. (3) Az (1) és (2) bekezdésben megjelölt bevétel csak a kerületi önkormányzati tulajdonú lakóépületek (lakóépületrészek) felújítására használható fel. E bevételekből a kerületi önkormányzatok pályázat keretében igényelhetnek. A juttatás feltételeit és a pályázati eljárás rendjét a fővárosi közgyűlés rendeletben határozza meg.”,

Ez után ismét nekilendülhettek a „rehab alap” létrehozására irányuló munkálatok.

1994. május végére egész lakásügyi előterjesztés-csomaggal „ajándékoztuk meg” a közgyűlést. A fővárosi lakásgazdálkodás alapelveire, az 1994. évi lakásgazdálkodási tervre, a lakásprivatizációs rendelet elfogadására, a havária tervre, egyes lakások jogi helyzetének rendezésére vonatkozóan készített előterjesztéseinkre kértük a közgyűlés döntéseit. Ezek között szerepelt a Fővárosi Városrehabilitációs Keret kerületi önkormányzatok részére történő juttatásának feltételeiről és a pályázati eljárás rendjéről szóló rendelet-tervezetünk is (1994-05-26 kgy napirendek). Ennyi téma természetesen számos hozzászólást, javaslatot, állásfoglalást indukált a közgyűlésben (1994-05-26 kgy jkv 153 old-178-200 old). Az alapgondolat az volt, hogy a kerületi önkormányzati lakások eladásából származó bevételeknek a Fővárosi Önkormányzatot megillető részéből önkormányzati városrehabilitációs projekteket (azok épületfelújítást célzó részét) támogatunk két „blokkban”: részben a már rehabilitációra kijelölt területeken, részben viszont a még ki nem jelölt, de igen leromlott (slum, szegény) területeken. A vita nagyrészt arról folyt, hogy a létrejövő közös kasszából (alapból) a bevételek mekkora hányada jusson majd az egyes „blokkokra”, mely bizottságok döntsenek a forrásokról, pályázatokról, illetve kell-e még a rendelet-tervezetről egyeztetni a kerületekkel. Arról viszont már szerencsére nem volt vita, hogy egy ilyen elkülönített Alap létrejöjjön és a lakóépületek felújítását szolgálja – ezt már a Lakástörvény szintén sikerült elérnünk. Így a rendelet megszülethetett (1994-06 Fovarosi Kozlony_1994_1__pages633-635). Megszülethetett, de a tényleges működés mégsem kezdődhetett el. A kerületek egy része masszívan ellenállt a törvényben szabályozott „forrás-elvonásnak”, nem fizette be a kötelező részt (több kerület hosszú éveken keresztül ezt tette), volt, aki az Alkotmány bíróságon támadta meg a Lakástörvény vonatkozó előírását (1994-11-17 AB határozat, 1995-03 Fovarosi Kozlony_1995_1__pages176-176, 1995-10 Fovarosi Kozlony_1995_2__pages388-388), s ennek következtében csak az 1995 elejétől végrehajtott lakásprivatizációs tranzakciókra lehetett alkalmazni a rendeletet, így Alap első bevételei is először csupán 1996-ban keletkeztek (1996-06-17 Rehabkeret forrásai REHKERT). Az ekkor lebonyolított első pályázat bírálati szempontjainak kialakítását követően (1996-05-10 Rehabelbírálási szempontok 96REHAB A blokk,  1996-05-10 Rehab elbírálási szempontok 96REHA2 B blokk), 1996 őszén lehetett először eredményt hirdetni (1996-10-15Tájékoztató a pály eredményekről TÁJÉK). Ez a „próba menet” számos gyengeségre mutatott rá, úgyhogy rögvest el is kezdődött a pályázati rendszer (a vonatkozó rendelet) igen alapos felülvizsgálata, mely egészen 1997 tavaszáig tartott. Ekkor, 1997 elején/közepén alakul ki a Városrehabilitációs Keretnek az a szabályozási/működési formája, mely aztán évekig fennmaradt.   

Az indulás után tulajdonképpen megérlelődött az a felismerés a fővárosi és számos kerületi döntéshozóban is, hogy ez egy valóban fontos, mondhatni stratégiai eszköz, s működhetne sokkal jobban, tágabb körben is. Ezért a Fővárosi Önkormányzat a saját forrásaiból is elkezdte finanszírozni (mintegy évi egy milliárd forinttal) a rehabilitációs alapot, ezzel kiterjeszthettük a támogatást a társasházak támogatására is, de az addigi két blokk is átalakult városrehabilitációs súlyponti, területek, célterületek, akcióterületek, belső és külső (átmeneti) kerületek (területek) támogatására (a területek kijelölését részletes szakmai viták, egyeztetések előzték meg), létrejöttek a vissza-nem-térítendő és a visszatérítendő támogatások (utóbbiak biztosították az alap hosszú távú fenntarthatóságát is), egyben a nem-fizető kerületek „ösztönzése” érdekében beépítettük, hogy csak onnan lehet pályázni a társasházaknak is, ahol a kerület befizeti a törvényben előírt privatizációs hányadot.

Természetesen az előkészítő egyeztetések során most is folyamatosan módosultak a konkrét szabályozási variánsok (1997-04-FŐVKgy Városrehab rendelet BPRREN27,  1997-04-Rehabrendelet tervezet), míg aztán a közgyűlés elé kerülő változat kialakult (  1997-05-28Rehab módosítás Kgy előterjesztés ELOTERJ). A közgyűlés nagyobb vita nélkül (1997-07-31 Kgy jkv 12 old-, 1997-07-31, kgy határozatok) fogadta el az így kialakított, módosított rendeletet (1997-08FovarosiKozlony_1999_2__pages405-409).

Meghirdethettük az első társasházi pályázatot (1997-09-15 Társasházi pályázati kiírás TÁJ 97TÁRSH), s az ezt követő időszakban nagy közmegelégedés kísérte a városrehabilitációs alap működését, miközben a szabályokon olykor kisebb finomításokat kellett végrehajtani (erről a különböző összefoglalók: 1998-06-Rehab pályázat tájékoztató, 1998-09-MTI-Rehab tájékoztató, 1999-REHREN99, 2000-05-22 Rövid össz 1997-1999TÁJREHAB, 2000-05-24 Lista 1997-1999 társasházak Reh99).

Számomra nagyon fontos és értékes módosítás volt – a sok technikai finomítás mellett -, amikor 2000 augusztusában azt is elfogadta a közgyűlés, hogy szociális szempontokat is vegyünk figyelembe a társasházi pályázatok esetében, s a visszatérítendő támogatást a szociálisan rászoruló lakók után ne kelljen visszafizetni – ezzel segítve a társasházi döntéshozatalokat, a szegényebb, leromlottabb házak részvételét (2000-08-02 Rehab módosítás Kgy Előterjesztés, 2000-10-16 Módosítás Tájékoztató, 2000-FŐVKgy REHAB Rendeletmódosítás).

De szintén igen kedvemre való volt, amikor azt terjeszthettem a közgyűlés elé, hogy indítsunk el egy „lift-létesítési programot” a sok-sok lift nélküli ház helyzetének javítása érdekében (2001-01-31 Kgy előterj LIFT módosítás, 2001-01-Városrehab rend módosítás Vázlat 15001, 2001-05-03PÁLYÁZATI FELHÍVÁS, 2001-05-03 Pályázati felhívás REHAB ÖNK, 2001-05-03Pályázati felhívás REHA TÁRS). Az ilyen finom tartalmi korrekciókat az tette lehetővé, hogy – mint említettem – igen nagy közmegelégedés vette körül a támogatási rendszer működését.

2001-ben már gondoltunk a 2002. évi választásokra is, magam pedig már eldöntöttem, hogy azon a választáson már nem kívánok majd indulni, szeretnék immár váltani, máshol dolgozni. Ezekkel is összefüggött, hogy több területen, s ezek között ez a felújítási program is szerepelt, egyfajta összegző munkát végzünk, bemutatjuk magunknak is, a nagyközönségnek is, mit sikerült megtennünk. Ezen a területen meghirdettük a „Miénk a ház” pályázatot, igen szép eredményekkel, s tájékoztató összefoglalókat készítettünk (2001-05-23 Rehab doksik saját szöv, 2001-06-02 Kgy beszámoló éveshez, 2001-06-27 Miénk a ház és Civil Pályázati felhívás,  2001-06-27 Miénk házfelhívás, 2002-01 Főv Rehab Előszó, bp rehbem_web, 2002-02-13 Sajtóanyag2002-MTI, 2002-02-26 Tájékoztató a Fővárosi Városrehabilitációs Keretről, 2002-05-21 Tájékoztató éves nyertesek rehab2002, 2002-05-22 Sajtóanyag nyertesekről rehab2002).

Időközben – a fővárosi program látványos sikerének példáján - igen sok kerület is elkezdte bevezetni a saját társasház-támogatási programját, minden jel arra mutatott, hogy ez a támogatási rendszer hosszú távon is fenntartható lesz, működni fog. Valóban, a mai napig működik is. De azért mégiscsak az (is) történt, hogy amint megszűntem képviselő (bizottsági elnök) lenni, rögvest előjöttek olyan erővonalak, érdekcsoportok, melyek lényeges módosítást kívántak végrehajtani a támogatások egy részénél, közelebbről: a lakóház-felújítások helyett inkább a kapcsolódó közterületekre kívánták irányítani a forrásokat… Tanácsadóként ezt a törekvést 2004-ben már nem tudtam megakadályozni (2004-04-14Rövid szakvélemény az előterjesztésről). Ma is azt gondolom, hogy ez egy rossz irányú korrekció volt.

Mindezzel együtt, a magam részéről, városlakóként is, rendkívül fontosnak tartom, hogy sikerült végigcsinálni ezt a hosszú menetet, a lakásprivatizációs bevételeknek legalább egy részét visszaforgatni a lakásszektorba, segíteni az elmaradt felújításokkal terhelt társasházak talpra állását, a II. vh-ban, 56-ban, az IKV-korszakban keletkezett városi sebek begyógyítását közösségi segítséggel ösztönözni.


Comments