SZOCIÁLPOLITIKAI ÉS LAKÁSÜGYI BIZOTTSÁG ANYAGAI

Jegyzetlap

SZOCIÁLPOLITIKAI ÉS LAKÁSÜGYI BIZOTTSÁG ANYAGAI

1990 szeptember 30-án tartották az önkormányzati választások első fordulóját, ahol szükség volt rá, ott október 14-én volt a második forduló (a fővárosban is második fordulót kellett tartani). A Fővárosi Közgyűlés annak idején 88 fős volt + egy fő a főpolgármester, akit akkor még a Közgyűlés választott meg. A 88 fős testületből 22 főt az (akkor még) 22 kerület delegált („kerületi küldöttek”), 66 fő pártlistán jutott a testületbe. A 66 pártlistás képviselő megoszlása: 25 fő SZDSZ, 13 fő Fidesz (e két frakció alkotott koalíciót ebben az első periódusban), 20 fő MDF, 3 fő KDNP, és összesen 5 fő MSZP.

Hajléktalanügyi ad hoc bizottság

Október 31-én, szerdán (a hétvégi taxis blokádot követően) volt a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülése. (Ezzel egy időben folyt a hajléktalanok kiüldözése a budapesti fejpályaudvarokról (1990-10-31 MH Keleti) – de erről egy másik Jegyzetlapon.) Az alakuló ülésen lett megválasztva Demszky Gábor főpolgármesternek, döntés született a főjegyzői álláspályázat kiírásáról (az átmeneti helyzetet jellemezte, hogy ekkor még az egypárt-rendszerbeli volt VB-titkár, Szegvári Péter vezette az apparátust, végül ő lett az első főjegyző is). Az első tartalmi előterjesztést magam terjesztettem az új közgyűlés elé, ennek tárgyalására azonban csak két két múlva került sor (erről is egy másik Jegyzetlapon: Hajléktalanügyek – az első előterjesztés a Fővárosi Közgyűlésben és anno néhány háttér doksiról). Az alakuló közgyűlés így aztán csupán arról határozott, hogy megbíztak a hajléktalanok ügyével foglalkozó ad-hoc bizottság létrehozásával és e bizottság elnöki teendőivel.  (1990-10-31 Kgy jgyk).

Fővárosi Közgyűlés Szociálpolitikai, Foglalkoztatási és Lakásügyi Bizottsága tagjai

Minderről más Jegyzetlapokon is beszámoltam, itt most csak azért foglaltam össze röviden, hogy némileg érzékeltessem, milyen körülmények között jött létre - a Fővárosi Közgyűlés első rendes ülését, 1990. november 15-ét követően - a Fővárosi Közgyűlés Szociálpolitikai, Foglalkoztatási és Lakásügyi Bizottsága. A közgyűlés határozata szerint: Győri Péter, elnök (SZDSZ), tagok: Geberle Erzsébet (SZDSZ), dr. Bársony János (SZDSZ), dr. Zeley István (MDF), Marosi Sós Ágnes (MDF), Derdák András (FIDESZ), Juharos Róbert (FIDESZ), dr. Ajkay Zoltán (MSZP), dr. Rubovszky György (KDNP).

Ha máshol nem említeném, itt most elősorolom mindazokat, akikkel együtt dolgoztam az elkövetkező 12 év alatt, 2002-ig a bizottság elnökeként, akik e bizottság tagjai voltak: Battha Pál, Bús Balázs, Cselovszki Zoltán, Derdák András, Dr. Ajkay Zoltán, Dr. Bőhm András, Dr. Fekete Gyula, Dr. Hegyesiné Orsós Éva, Dr. Kis Gyula József, Dr. Pongrácz Tiborné, Dr. Zeley István, Egerfai József, Földiák András, Geberle Erzsébet, Gosztonyi Géza, Gy. Németh Erzsébet, Harrach Péter, Hont András, Juharos Róbert, Katona Péter, Király László, Koltainé Laki Ildikó, Lakner Zoltán, Nagy Tamás, Pokorádi Gizella, Poór István, Spitzer Tibor, Szabó Zsolt, Vég Gábor, Vörösné dr. Bánk Judit, Weeber Tibor, Weszelovszky Zoltán. (Nem mindegyikőjük volt közgyűlési tag, hisz’ korlátozott számban lehettek - pártok által delegált – „külső” tagok is.)

A bizottság tevékenységéről – néhány munkaterv, beszámoló tükrében

Még ugyanezen közgyűlésen Rikli Erzsébet, a volt Fővárosi Tanács Lakáspolitikai Főosztályának a vezetője számos előterjesztést „tolt be” a közgyűlés elé, folyamatban lévő ügyeket, melyeket mind az új bizottság hatáskörébe utaltak megtárgyalásra, majd ezt követően előterjesztésre.

Elég fontos még megemlíteni e november 15-i közgyűlés kapcsán, hogy ezen a közgyűlésen lett megválasztva az első főpolgármester-helyettes (Székely Gábor), majd 1991. januárjában a két másik főpolgármester-helyettes (Marschall Miklós és Schneller István), azonban az ő „portfóliójukba” mindazon ügyek nem tartoztak, melyekkel bizottságunk volt megbízva. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy hosszú évekig (mintegy nyolc éven keresztül) „illetékes főpolgármester-helyettes” nélkül működtünk – lényegében magam képviseltem mindezen ügyeket közvetlenül a főpolgármester, illetve a közgyűlés és az apparátus előtt is…

A november 15-i első rendes közgyűlésen kapott számos feladatról a következő, december 5-i közgyűlésen számoltunk be, illetve vittük be a bizottságban kialakított előterjesztéseket….

A Bizottság 1990 november 15-i létrejöttét követően „talicskákkal” tolták elém az apparátusból a korábbi és az átmeneti időszak dokumentumait. Ez mondjuk az akkori hivatalos átadás-átvétel része volt. Ekkor szembesültem csak igazán azokkal a megoldatlanság-hegyekkel, melyekről korábban inkább benyomásaim voltak. Az illetékes főosztályoktól bekértem az általuk tudott/javasolt teendők listáját. A rendszerváltás előtti és alatti idők igen jellemző dokumentumai az ún. átadás-átvétel dokumentumai (ezekkel máshol még foglalkozni kívánok), ahogy a bekért és például a Lakáspolitikai Főosztályvezetőtől megkapott 15 pontos javaslat-csomag is igen plasztikus jellemzője e kornak. A megkapott javaslatokat a saját elgondolásaimmal vegyítve harminc nap múlva, december 15-én már egy teljes éves Munkatervvel álltam a bizottság elé, hogy nagyjából tervezhessük, ütemezhessük a rengeteg teendőt.  A munkaterv az akkori teendők igen-igen széles palettáját tükrözi, a lakásgazdálkodástól, - szabályozástól és –beruházástól kezdve a hajléktalanok segélyezésén és a díjhátralékok kezelésén keresztül, a Fővárosi Szociálpolitikai Intézet megalakításán, a bentlakásos intézmények térítési díjainak megállapításán és a családsegítő központok és nevelési tanácsadók hálózatának fejlesztésén túl a foglalkoztatáspolitikai, ifjúság- és gyermekvédelmi, fogyatékosügyi és menekültügyi kérdésekig…

A munkatervet a Bizottság elő terjesztettem elfogadásra, s ezt követően folyamatosan megpróbáltam ennek mentén működni (ami ugye nem egy egyéni működést jelentett, hiszen az egyes teendőket számos szakember, köztisztviselő, szereplő közreműködésével kellett előkészíteni, majd végrehajtani…). Ekkor is fontos volt a terv, némileg ironikusan mondhatnám, hogy már csak azért is, hogy tudjuk, éppen mitől térünk el. Mert persze az élet, az események, a közgyűlés döntései/megrendelései állandóan módosították a teendők listáját. Azért néhány hónap múlva, 1991 május elején „visszamértem”, mit sikerült addig a tervezett feladatokból megvalósítani, mit csak részben, és mik azok, amelyek még megvalósításra várnak. Ugyanakkor megpróbáltam valahogy a bizottsági csapatmunkát is belendíteni, mert az aktivitás (már ekkor is) meglehetősen egyenetlen volt, s így túlon-túl sok feladat hárult a bizottság elnökére. (1991-05-22 Bizottsági tagoknak ELNOKLEV.docx)

Ilyen feed backre később is sort került, sőt, mint aztán kiderült, a bizottságoknak minden évben munkatervet kellett készíteniük, hogy a többi aktor (ügyosztályok, főjegyző, főpolgármester stb.) előre átlássa a várható teendőket, illetve minden évben hivatalosan is beszámolót kellett készíteni a bizottság munkájáról a közgyűlés részére. Emellett olykor magam is, illetve a választási periódusok végén mindig készítettem egy összefoglalót arról, mit sikerült megcsinálni, s mit nem.

E munkatervek és beszámolók (vagy akárcsak skiccek) közül azokat tudom itt most csatolni, melyek a saját gépemen megtalálhatóak:

1991-08-20 Javaslat a bizottsághatáskörének meghatározására     

1991-09-20 Éves beszámoló a bizottság működéséről az SZDSZ frakció részére 

1993-03-30 Munkaterv-tervezet(saját skicc) 

1998 A Szociálpolitikai Ügyosztály beszámolója az 1995-1998 évek tevékenységeiről 

1998 Szubjektív elszámolás az addigi munkákról (vázlat, saját skicc) 

1998-07-04 Tartalmi beszámoló az 1994-1998 között végzett bizottsági munkáról 

1998-07-04 Melléklet az 1994-1998 közötti bizottsági előterjesztésekről 

2002-07-26 Tartalmi beszámoló az 1998-2002 között végzett bizottsági munkáról 

A bizottság tevékenységéről mostani összefoglaló helyett – melynek megalkotása lehetetlenül nagy feladatnak tűnik – talán az egykori összefoglaló beszámolók adhatnak egyfajta képet. De ha valaki további részletekre is kíváncsi, akkor szemezgethet az 1995-2002 közötti bizottsági jegyzőkönyvek és határozatok között (157 db dokumentum). (Az ezt megelőző évek hasonló dokumentumait sajnos nem találom, mely talán annak „köszönhető”, hogy a azokban az években még nem számítógépekkel, hanem ennél elavultabb technikával dolgoztunk a városházán.)

Bizottsági Jegyzőkönyvek 1995-2002

Egy naptári év (1987) hivatali levelezése is valahogyan megtalálható a gépemben (79 db dokumentum), ez ITT található. 

+ Bizottsági Hivatali levelezés 1997










Az 1990-2002 közötti bizottsági elnöki periódust követően még évekig, pontosabban 2010 végéig, a Demszky-Tarlós váltásig folyamatos kapcsolatban maradtam a bizottság munkájával, mint megbízott hivatalos szakértő – s minden fontosabb lakásügyi és szociálpolitikai előterjesztést véleményeztem, hogy ismereteimmel ily módon segítsem a döntéshozói munkát. De erről külön Jegyzetlapot pillanatnyilag nem készítek.

Comments