SZOCIÁLPOLITIKAI ÜGYEK

Jegyzetlap

Másfél évtizedes Szociálpolitikai és Lakásügyi bizottsági elnöki teendőimet a Fővárosi Önkormányzatnál nem hiszem, hogy egy tömör jegyzetlapon össze tudom foglalni. Ezért most azt a formát választom, mely tulajdonképpen az eredeti tervem volt az összes ilyen Jegyzetlappal, nevezetesen, hogy elérhetővé teszek néhány dokumentumot, melyek esetleg tanulságosak lehetnek, s legfeljebb nagyon röviden exponálom, hogy mi micsoda, segítve ezzel a közzétett dokumentum elhelyezését térben-időben. Most ezt a formát próbálom ki: (a dokumentumok kiválasztása meglehetősen véletlenszerű...):

1996-10-14 Ellátási minimumok és sztenderdek a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott szociális otthonokban (Vitaanyag) - A rendszerváltáskor egy rettenetes állapotban lévő bentlakásos intézmény hálózatot vettünk át, melyben sok ezer ember (idősek, fogyatékkal élők, pszichiátriai betegek) élte mindennapjait. A Fővárosi Tanács a több tucat ilyen intézményt üzemeltette, fenntartotta, de a korszerűsítés, felújítás évtizedek óta elmaradt. Ha gyorsan fogalmazok, tulajdonképpen egy fajta kijárásos rendszerben történt hébe-hóba itt-ott valamilyen fejlesztés. Nem állt rendelkezésre egy rendes állapotfelmérés az intézmények "személyi tárgyi feltételéről", s nem voltak megfogalmazva elvárások sem a fenntartó részéről, hogy mit is tartana kívánatos ellátásnak, ellátási körülménynek az egyes intézményektől. Az ebbe az irányba tett hosszú lépéssorozat egyik, fontos mozzanata volt, amikor - nagy körültekintéssel, szokásosan rengeteg egyeztetéssel - elkészült ez a dokumentum.


1997-10 Az 1997. évi közmeghallgatásra készített összefoglaló egyszerűen csak röviden összefoglalja egy részét annak, amivel foglalkoztunk abban az időben. Annyi megjegyzést fűznék a dokumentumhoz, hogy jól tükrözi: csapatmunkában dolgoztunk mindig, a bizottság, az ügyosztály, a főpolgármesteri kabinet és persze sokan mások.


1997-10-Arany Alkony levél, ez csupán csak egy levél a sok-sok közül, de a történet hosszú és kacskaringókkal telve. Később hosszú tanulmányt is szenteltem annak, hogy milyen kapitális torzulásokkal terhesen zajlott a privát és egyházi szociális intézmények térhódítása a rossz szabályozás és finanszírozás következtében. (Az egészséges több szektorú ellátásnak mindig is híve voltam.) A levél e torz térhódítás embrionális korában íródott. Az "Arany Alkony Sága" későbbi fordulatai némi kutakodással talán az interneten is nyomon követhetőek.


1998-01-22 Rekonstrukciós program (javaslat a szakosított szociális intézmények működési engedélyei feltételeinek jogszabály szerinti biztosításához szükséges beruházásokra) Ez az egyik legfontosabb, ha nem éppen a legfontosabb anyagunk ebből az időszakból. Elmondhatatlanul hosszú és körültekintő előkészítést követően készült el a program a teljes fővárosi fenntartású bentlakásos intézmény-hálózat fejlesztéséről, átalakításáról, felújításáról. (Zárójelben megjegyezném, hogy hét-nyolc évi bizottsági elnöki tevékenységet követően jutottunk el idáig...) Ezt követően hosszú évekig évről-évre ez volt a "kottánk", sok-sok milliárd forintot kellett sok éven keresztül a város költségvetéséből e nagyszabású művelet végrehajtására fordítani, ennek mentén folytak az ágazati beruházások, profil-átalakítások, szakmai programok. A későbbi felülvizsgálatok is mind ezen, illetve az e dokumentumot megalapozó alapos állapotfelmérésen alapultak.

1998-08 Levél a szociális ügyekért felelős, újonnan megválasztott miniszternek, ez is egy levél a sok közül (+ sajtóközlemény), mely közvetlenül az 1998. évi országgyűlési választásokat, pontosabban a Fidesz-FKGP kormány beiktatását követően írodott Harrach Péternek, az új miniszternek. Ő ezt megelőzően a Fővárosi Közgyűlés, közelebbről az általam vezetett bizottság tagja volt. A levél pontosan tükrözi, mely kérdésekben tartottuk fontosnak a főváros és a kormány szoros együttműködését a szociális területen, illetve jól visszaadja magát a hangulatot(?), akkori politikai klímát, melyben maga az együttműködés gondolata reálisan felmerülhetett. (Nem sok idő telt el, mire kiderült, hogy "más az irányvonal", bár néhány fontos elem még így is megvalósulhatott a levélben felvetettek közül. De erről máshol.)


1998-10-25-Meghívó - Szociális SZALON, ez igazából csak egy "cetli", csak nehezen eresztem el,ezért tettem be ide is. Magyarul, egy meg nem valósult kezdeményezés arról, hogy legyen egy kötetlen szakmai találkozó-sorozat a szociális területen dolgozók, ilyen stúdiumokat végző diákok, vagy éppen aktivisták között egy kellemes, "semleges" helyen, a Kürt utcában. Végül a sorozat nem valósult meg, "nem haraptak rá" a potenciális szervezők, engem meg sodortak tovább a többi teendők.


 1999-01 A Fővárosi Családsegítő és Gondozási Központok, Gyermekjóléti Szolgálatok Konzultatív Fóruma ÜGYRENDJE és a  Fővárosi Hajléktalanügyi Konzultatív Tanács ÜGYRENDJE, az 1998. évi választások után vagyunk, s nekem hiányoztak ezek az egyeztető fórumok, formák. Mondjuk a területen dolgozó kollégák is szerettek volna valami hasonlót, bár némileg különböző okokból. A CSSK-k, GYEJÓ-k elsősorban a saját kerületi önkormányzatukhoz kapcsolódtak, de részben szívesen osztották meg tapasztalataikat egy-egy ilyen fórumon, részben néhányan közülük szerettek volna közösen lobbizni fontos ügyekben, részben a Fővárosi Szolidaritási Alap ügyeihez is - melyből pályázati forrásokhoz juthattak - így jobban kapcsolódhattak. Mégis, a másik szerveződés (nem fórum, hanem Konzultatív Tanács) sokkal-sokkal aktívabb, szervezettebb, tudatosabb volt és igen aktívan működött az elkövetkező években. (Nem véletlen, hogy "Ügyrendje" is sokkal kimódoltabb...


1999-10-29 Javaslat a szociális  intézmények 1999. évi intézményracionalizálási támogatására (Közgyűlési előterjesztés), melynek hátterét talán úgy lehetne a legegyszerűbben érzékeltetni, hogy állandóak lettek a fővárosi költségvetési megszorítások (részben a kormánypolitika, részben a 4-es metro következtében), így veszélybe került az a nagyszabású rekonstrukciós program, melyet egy évvel korábban elfogadtunk, azonban a létre hívott "intrac keret"-ből - melynek főszabályaként talán azt érdemes megemlíteni, hogy csak olyan beruházások voltak támogathatóak belőle, melyekről számszakilag ki lehetett mutatni, hogy több bevételt hoznak, mint kiadást visznek, vagy esetünkben inkább, több kiadással járna egy-egy beruházás elmaradása, mintha inkább megvalósítjuk, szóval -, végül is megkezdhettük, majd folytathattuk az eltervezett és valóban halaszthatatlan beruházásokat. Mivel számos intézményünk nem elégítette ki a minimális előírásokat, követelményeket, volt mit pótolni, ha nem akartuk ezen intézményeket becsukni és az idős-beteg embereket szélnek ereszteni...


2001-12-01 KHT-vá alakítások kimenő levél, ez is "csak egy levél", azt gondolom, egy elég érdekes, tanulságos darab. Megint csak hosszú töprengések, előtanulmányok után körvonalazódott, hogy az addig önkormányzati fenntartású intézmények átalakulhatnának egyszemélyi önkormányzati tulajdonú non-profit közhasznú társaságokká. Mérlegeltük ennek előnyeit-hátrányait (pl. az alkalmazottaknak megszűnt volna a közalkalmazotti státusza, ami egyszerre jelentett volna szabadabb, önállóbb humánerőforrás-politikát, bérezést, még akkor is, ha a meglévő jogosultságokat megtartjuk, s ez egyszerre előnyökkel és hátrányokkal is járt volna, vagy pl. a finanszírozás, a majdani EU-s támogatások, vagy éppen egyéb erőforrások bevonása terén is előnyt jelentett volna, persze megfelelő biztosítékokkal, és még sorolhatnánk, lásd a dokumentumban), de nem akartuk eldönteni ezt az átalakulást/átalakítást az intézmények "feje fölött". Ezért íródott anno ez a levél az intézmény-vezetőknek, mérlegelje ki-ki maga, a stábjával együtt, belevágnának-e ebbe az új működési formába, vagy sem. Végül nem volt elég bátorság e változtatáshoz (még leginkább a BMSZKI pártolta az új formát, ott el is készültek az ehhez szükséges - rengeteg - előkészítő dokumentumok, s ha az intézmény nem is, de a vagyonüzemeltető részlege át is alakult, nem kht-vá, hanem BMSZKI Kft-vé). De például a fővárosi színházak egy része az évek során átalakult kht-vá.


2002-06-14 Szolidaritás, kiszámítható gondoskodás, kölcsönös felelősség. A Fővárosi Önkormányzat szociálpolitikai együttműködési ajánlata. Tárgyalási dokumentáció. Megint egy országgyűlési választást követő együttműködési ajánlat az új, ekkor ismét MSZP-SZDSZ koalíciós kormány felé. Az ajánlat fókuszában, ágazatunk részéről, a szociális intézmények rekonstrukciója, a hajléktalanügyek, a lakásválság oldása, az egyházi ingatlanok. Igazi kordokumentum.


2005 Budapest Főváros Szolgáltatástervezési Koncepció FELÜLVIZSGÁLATA. Ekkor már nem bizottsági elnökként, hanem állandó szakértőként segítettem a Fővárosi Önkormányzat munkáját. Több menetben készült ilyen Szolgáltatástervezési Koncepció, melynek elkészítési kötelezettsége részben szakmai lobbizás, részben az EU-s csatlakozás eredménye. Célja a tudatos, tervezett, elkötelezett, nyomon követhető és számon kérhető várospolitika megvalósítása volt (az esetleges ad hoc intézkedések helyett), melyet mi tudatosan kiterjesztettünk - amennyire az lehetséges volt - az egész városra, a 24 önkormányzatra. Szerintem, bármekkora energiákat is öltünk e munkálatukba, hatásuk valójában egészen-egészen minimális volt.     

Comments