2009 - Magáncsőd

Jegyzetlap – a magáncsődről

      Az eladósodás tömegessé válása következtében már sok év óta működött a Budapesti Adósságkezelő Műhely, illetve az Országos Adósságkezelő Műhely, de még nem kezdtük meg a Magyarországi Adósságkezelők Egyesületének (MADE) a létrehozását, amikor 2001-ben – az első Fidesz kormány idején - először előkerült a magáncsőd intézménye bevezetésének a kérdése (ekkor még nemhogy a deviza alapu hitelek, de még az azt megelőző kamattámogatási rendszer sem létezett).

2000-2001-ben rövid, de célzott osztrák és német tanulmányút keretében néhány adósságkezelő kollégával együtt sikerült megismerkedni az ottani adósságkezelési gyakorlattal, illetve ennek egyik formájával, a magáncsőd eljárás működtetésével. A német és osztrák magáncsőd eljárásról, adósságkezelésről rögvest fordításokat is készíttettünk), hogy ezeket több szakember is megismerhesse. A minisztériumi döntéselőkészítők által összeállított akkori, első törvény-tervezetet (2001) így aztán azon melegében megismerhettük és megtárgyaltuk (2001-06Eszmecsere), s a továbbformálás érdekében véleményünket is pontokba szedve kialakítottuk (2001-06-27 Vélemény). (Ez az aktív együttműködés egyértelműen a szakmai műhelyek folyamatos működtetésének és annak volt köszönhető, hogy ebbe bevontuk a minisztériumi és egyéb partnereket. És persze a résztvevő kollégák, köztük a szociális minisztériumban ezen dolgozó Gyulai Gabi kooperációs készségei is kellettek ehhez.)

A törvényjavaslat lényegét és annak előnyös és hátrányos oldalait összefoglalva megpróbáltuk publikálni is (2001-07 Vélemény) /nem találom nyomát, hogy ez sikerült-e akkor/. Azonban mint oly sokszor, ekkor is számos fontosabb dolga akadt a kormányzatnak, mintsem hogy ilyen ügyekkel kitartóan foglalkozzon, e felvillanás után az ügyet ejtették, s évekig a süllyesztőbe került a magáncsőd törvény ügye.

Legközelebb a következő – MSZP-SZDSZ – kormányzati periódus végéhez közeledve, 2005-ben került az asztalra ismét egy magáncsőd törvénytervezet (2005-04-11 TERVEZET). A tervezet előkészítői ebben részletesen és szakszerűen összefoglalják az addigi hazai – és részben nemzetközi előzményeket. Elkésve bár, de még a közeledő újabb válság bekövetkezte előtt éppen időszerű lett volna ekkor egy ilyen törvény elfogadása, a magáncsőd intézményének bevezetése. Azonban ekkor sem jutott tovább a tervezet, a következő – 2006-2010 közötti – kormányzati periódusról jobb nem is beszélni, de 2008-ban immár ismét sikerült az előkészítőknek újra beindítani a törvény-előkészítési folyamatot. (Ebben kiemelkedő szerepe volt az Igazságügyi Minisztérium rendkívül felkészült, kiváló szak-államtitkárának dr. Gadó Gábornak.) Most már óvatosan, először csak vitaanyagként indították a folyamatot (a szociális minisztérium már nem szerepel az előterjesztők között, csak fontos véleményező), igen kiterjedt egyeztetési eljárásra készültek, kiváló szakanyagaikkal (2008-11magáncsőd szakmai vita).  

E pozitív hátszéllel, reményekkel telve, a szélesebb közvéleményt is időről-időre érdemes volt már jobban tájékoztatni erről a lehetséges „új megoldásról” (2008-11 N-magáncsőd, 2008-2011 magáncsődről cikkek, 2009-03 gazdasági rádio, 2009-03 Kossuth). Az adósságkezelők egyesületeként (MADE) is megfogalmaztuk szakmai véleményünket (2009-01MADE Vélemény) a társadalmi/szakmai vita során (2009-03társadalmi vita).  Közben feldolgoztam az igen gazdag nemzetközi irodalmat, s ezt több körben, összejövetelen (2009-03 MADE meghívó) – köztük a MADE kereteiben is – publikáltam (2009-03-15 Magáncsőd, a végső megoldás). (Később, éveken keresztül ez volt „a” hivatkozási alap…) A MADE nevében a széleskörű szakmai egyeztetések során alakuló tervezetről újabb és újabb szakértői véleményt fogalmaztunk meg (2009-03-17IRM-MADE). A törvényelőkészítők mindent megtettek, hogy most már siker koronázza e folyamatot, azonban a kormányzati politikusok, a különböző steakholderek nem pont így gondolták, húzták-halasztották az ügyet, végül 2009 szeptemberére sikerült csak a kabinet elé terjeszteni a törvény-tervezetet (2009-09-07 előterj korm kabinetre). Ekkor már, a 2010-es választások közeledtével, ennek bevezetésére alig volt remény, úgyhogy ismét kútba esett a magáncsőd-törvény elfogadása. A nyolc éves MSZP-SZDSZ kormányzást követő, 2010-ben kezdődött FIDESZ-KDNP periódus egyik első beterjesztett, „új” törvényjavaslata végül ez a csődtörvény volt (2010-10-04 csődtörvény), azonban – mint kiderült – még mindig igencsak messze volt a célegyenes. Hiába emelkedett a lakosság rezsiadóssága 100 milliárd Ft fölé (2013-05 Sajtó Engedjék ki), következett be a családok százezreit sújtó devizahitel-krach, az új kormányzat végül csak második periódusában, 2015-ben fogadtatott el országgyűlési képviselőikkel egy olyan, a korábbi szakanyagokhoz, törvényjavaslatokhoz képest merőben átalakított magáncsőd törvényt (2015-05-20 magáncsőd törvénytervezet),  mely aztán lényegében semmire nem volt használható (2016-02-13 Teljes csőd a családi csődvédelem). /Másfél évtizeddel korábban fogalmaztam úgy: Tesszük is, meg nem is… (2001-07 Vélemény)./