1988 Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ)

Jegyzetlap –

A TDDSZ (Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete) létrejötte

„Lengyelországban Gdanskban, a Hajógyárban, a Szolidaritással kezdődött, nálunk a Tudományos Akadémia intézetében, Budán, a várnegyedben, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetével.(Persze mind a kettőnek voltak bizonyos előzményei.) Ott a végsőkig elkeseredett, csak láncait veszthető proletár, aki szervezetté formálta vágyait, itt a szakszervezet elméleti kérdéseiben legjáratosabb, ideológiailag hivatásszerűen képzett társadalomtudományi értelmiségi, aki a gyakorlatba ültette át az elméletet.

Kétféle göröngyös út, azóta is tapossuk, lengyelek is, magyarok is. (A további útvonal, kanyar, útakadály ismeretlen.)

Nem használhatunk nagy szavakat, hiszen a hajdani és a mai BESZÉLŐ szerkesztői jószerivel mind alapító tagjai voltak a TDDSZ-nek, s győzelmes harcainak nyertesei is: a TDDSZ révén lettünk „hivatalosan” ismét értelmiségi munkavállalók. TDDSZ-aktivista volt nem egy mai miniszter és ellenzéki képviselő.

Akkor nem gondoltuk, hogy ilyen gyorsan megváltozik az állam, és ilyen lassan változik a társadalom. Nagyon kellenek a független szakszervezetek. Jó munkát, hároméves TDDSZ.”

Írta Solt Ottília a Beszélőben „Érzelmes utazás a TDDSZ bölcsőjéhez” c. írásában 1991-ben (Beszélő hetilap, 22. szám, Évfolyam 3, Szám 22.)

A pártállam első legális ellenzéki szervezete, a TDDSZ 1988. május 14-én alakult meg 1028 alapító taggal. Az alapítók felsőoktatási intézményekben, közgyűjteményekben, kiadóknál és egyéb, a tudománnyal szorosabb vagy lazább kapcsolatban lévő munkahelyen dolgoztak. Céljuk a demokratikus jogállamhoz vezető békés átalakulás elősegítése és ennek részeként a munkáltatóktól, a pártoktól és a kormánytól független demokratikus szakszervezeti mozgalom csírájának megteremtése volt. A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának egyik alapító tagja volt és küldötteik a LIGA képviseletében részt vettek az Ellenzéki Kerekasztal munkájában is. Az első szabadon választott Országgyűlésben több mint 60 alapító tagjuk volt képviselő a hat parlamenti párt valamelyikének tagjaként. (http://tddsz.hu/rolunk.htm Letöltés: 2017.08.27.)

Részletesebben lásd Vásárhelyi Mária: „Az ártatlanság kora: előjáték a rendszerváltáshoz : a TDDSZ és a Liga születésének története” Kaligram, 2008

Én elsősorban egyfajta technológusként, segítőként vettem részt 1988 elején a TDDSZ létrejöttében. Akkoriban az MTA Szociológiai Kutató Intézetében, Ferge Zsuzsa néhány fős kutató csoportjában dolgoztam (erről másik Jegyzetlapokon), s e csoport néhány tagja – ismerőseinkkel, „szaktársainkkal” együtt – mondhatni úttörő szerepet játszott az új alternatív szerveződés létrehozatalában. (Elsősorban Szalai Juli, illetve a LIGA szakszervezet későbbi elnöke, Őry Csaba).

Ekkor még nem jöttek (nem jöhettek) létre az új demokratikus pártok, de a demokratikus ellenzék számos kezdeményezése már megszületett, vagy születőfélben volt. A fontos politikai vitafórumok egyike volt az ún. Rakpart klub, melynek 1988. február 19-i rendezvényén Felhívás[1] született az új autonóm szakszervezetek létrehozására, s e rendezvényről, mint a majdani TDDSZ egyik előkészítő összejöveteléről alapos Tájékoztató[2] összefoglalót készítettem a Szociológiai Intézet munkatársainak – a szakszervezeti szerveződés, mozgolódás elindításának részeként. (A tájékoztató híven tükrözi az útkeresést a szakszervezeti mozgalom versus politikai mozgalom dilemmában.)

1988 február-március-áprilisában – az oktatás és a díjhátralékos kutatás, valamint a kilakoltatási és a kezdeti hajléktalan ügyek mellett (ezekről: Jegyzetlap…) – szinte hetente, de volt, hogy egy héten többször is többen összeültünk, hogy az új szakszervezet körvonalait vitákban, közös gondolkodásban kialakítsuk. (Nem kevés ilyen megbeszélés a Stáhly utcai lakásunkban folyt.) A különböző kutató intézetekből ezekre az előkészítő megbeszélésekre hívtuk többek között Rainer M. Jánost, Kukorelli Istvánt, Kardos Annát, Varga Mártát, Ladányi Jánost, Pécsi Verát, Kerekes Györgyöt, s akik – emlékezetem szerint - különösen aktívak voltak: Csákó Misi, Léderer Pali és főleg Dávid János. Amikor aztán tényleg meg kellett fogni a „penna végét”, vagyis végre feketén-fehéren papírra kellett vetni a TDDSZ létrejöttéhez nélkülözhetetlen Alapszabályzatot[3], akkor ezt Erdélyi Ágnessel (a Filozófiai Intézetből) kettesben követtük el 1988 áprilisában.

Így már sort lehetett keríteni a TDDSZ alakuló ülésére 1988. május 14-én szombaton a Metro klubban (1028 alapító taggal). (Ehhez a szakszerveződés érdekében már korábban elkészítettük az ún Belépési nyilatkozatot[4], illetve lényegében a helyszínen formába kellett önteni az ún Alapító levelet[5]napirend, tervezet, javított, célok, alapelvek).

http://beszelo.c3.hu/cikkek/tudomanyos-dolgozok-demokratikus-szakszervezete

Ekkor még egy ideig lényegében a Szociológiai Intézetből intéztük az új szakszervezet ügyeit.

A nem kis kihívást jelentő tényleges szervezet-alapítás mellett bizony nem kevés konkrét, gyakorlati követelés is megfogalmazódott/megfogalmaztunk a kutatások finanszírozásának, az ezeket meghatározó döntések meghozatalának, a kutatók helyzetének radikális megváltoztatására vonatkozóan (1988-05 Állásfoglalás[6]).

A megalakulást követően persze mérhetetlen teendők következtek, ki kellett alakítani a szervezet tényleges működését, folyamatosan toborozni kellett, s a nagypolitikában is helyet kellett találni az új szakszervezeti kezdeményezésnek. (Mindebben múlhatatlan szerepet játszott a tapasztalt és bölcs Forgács Pál, s igen aktív kollégánk, Őry Csabi.) Magam még részt vettem az Intézet TDDSZ munkájában, s persze az 1988. december 13-14-én megrendezésre kerülő első küldöttgyűlés[7] munkájában is. (http://nava.hu/id/398760/, ekkor már 2832 regisztrált tagja volt a szervezetnek)

Azonban – őszintén szólva – más aktivitások felé fordultam. (Örültem, hogy a sok aktív és okos, bölcs(ész) emberrel körülvéve, egy fontos pillanatban az Alapszabály elkészítésével segíthettem e jó szándékú kezdeményezés létrejöttét.)

Csak megemlítem, hogy mindezek közben egy júniusi szombaton (1988. június 4-én) megalakítottuk a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületét[8](SZMME), az egyesület Alapító okiratának elkészítése – jobb híján – szintén rám hárult…., bár annak aktív tagja aztán igazából nem lettem.

[1] 1988-02-19 TDDSZ felhívás

[2] 1988-02-28 TDDSZ MTA javaslat

[3] 1988-04-19 Működési szabály javaslat vitaanyag

[4] 1988-04-22 Belépési nyilatkozat

[5] 1988-05-14 TDDSZ Alakuló napirendje, 1988-05-14 TDDSZ Alapító tervezet, 1988-05-14 TDDSZ Alapító tervezet jaítgatott, 1988-05 TDDSZ Célok követelések, 1988-05 TDDSZ Javasolt alapelvek

[6] 1988-05 TDDSZ MTA Állásfoglalás

[7] 1989-01 TDDSZ Tájékoztató

[8] 1988-07-06 Szocmunkások Egyesülete Anikó levél