Mindenkinek legyen otthona!

Üdvözlöm a honlapomon!

Üdvözlöm Önt, így ismeretlenül is a világhálón keresztül. Azért próbáltam létrehozni ezt az elérhetőségi felületet, mert egyre többen kérnek tőlem "anyagokat", írásokat, melyeket esetleg nehéz megszerezni a könyvtárakból...

Ehhez kívánok segítséget nyújtani.

Arra törekedtem, hogy az egyes írások egyszerűen és könnyen megközelíthetőek legyenek és ha valaki úgy szeretné, akkor le is tölthesse, kinyomtathassa. Az egyes írások eredeti publikálási adatai megtalálhatóak a Publikációs listában.

Hivatkozás, vagy idézés esetén kérem, jelölje meg az eredeti forrást, vagy ezt a

www.gyoripeter.hu

forráshelyet.

A honlap pillanatnyilag igen-igen töredékes, a rengeteg dokumentum és a hozzájuk tartozó Jegyzetlapok feltöltése folyamatosan, hosszabb idő alatt történik.

Hasznos böngészést és olvasást kívánok, szívesen fogadom a hasznosítható visszajelzéseket!

gyori_peter@yahoo.com

Facebook

Tartalomjegyzék ITT.

(A Google előírására 2021.09.01-től honlapom új formátumban jelenik meg.)

"És mondd el fiaidnak..." (Móz. 2. 13. 8.)

Köszönet szeretteimnek!

Blogom: Telepek Budapesten - a kezdetektől...

Vannak olyan linkek, melyeken már fenn vannak anyagaim, ezeket is meg lehet közelíteni honlapomon keresztül.

http://menhely.hu/

https://www.bmszki.hu/

http://www.halozatalapitvany.hu/index.php

LEGUTÓBBI ESEMÉNYEK, KISEBB-NAGYOBB ÍRÁSOK

HÚSZ ÉV UTÁN. A FEBRUÁR HARMADIKA ORSZÁGOS HAJLÉKTALAN ADATFELVÉTEL ELEMZÉSEI.

2016-ban jelent meg utoljára nyomtatásban a 2003-ban elindított Otthontalanul... Tégy az emberért! kötet-sorozatunk akkori kötete, Dialógusok a hajléktalanságról címmel. Az azóta eltelt időben is folyamatosan dolgozott az ún. Február Harmadika Munkacsoport, évről-évre sor került a február harmadikai éves országos hajléktalan adatfelvételre, ennek kivonatos eredményeit Gyorsjelentéseinkben minden évben publikáltuk, rendszeresen bemutattuk a Hajléktalanokért Közalapítvány által szervezett Hajléktalanellátás Országos Konferenciáján és más konferenciákon, rendezvényeken is.

12 tanulmány olvasható az Otthontalanul...Tégy az emberért! sorozat 12. kötetében: a hajléktalan emberek körében az elmúlt évek során végzett országos adatfelvételek igen különböző szempontú feldolgozásai. Akit esetleg érdekel, digitális formában olvasgathatja (egy kattintás). Reményeink szerint így többet megtudhat az ilyen helyzetben élő embertársaink világáról.

A kötet egésze itt olvasható.

IDŐSOROK A HAZAI HAJLÉKTALANSÁGRÓL. TÁRSADALMI RIPORT 2020.

Tanulmányunk kiinduló pontjaként a Társadalmi Riport első, 1990. évi kötetében megjelent gyorsjelentésünket választottuk, s a hajléktalansággal kapcsolatos szerteágazó és gyakran reflektált politikai-gazdasági-társadalmi változások ismeretében elsősorban a következő kérdésekre kerestük a válaszokat:

– Vajon hogyan alakult a lakásszektor peremén élők, az effektív hajléktalan állapot veszélyzónájában élők számossága az elmúlt évtizedekben?

– Vajon össze tudjuk-e hasonlítani az effektív hajléktalan helyzetben lévők számát más országok adataival?

– S vajon mit tudunk arról, kik is voltak korábban, és kik is ma azok az emberek, akik a közterületeken töltik éjszakáikat, vagy éppen a hajléktalan emberek befogadására létrejött szállásokon alszanak, laknak?

A tanulmány itt olvasható.

JELENTÉS A 2020. ÉVI F3 HAJLÉKTALAN ADATFELVÉTELRŐL

Büntető törvény után – világjárvány előtt

(A ppt-pdf összefoglaló ITT található)

Ebben az évben immár 22. alkalommal került sor a Menhely Alapítvány és az ország hajléktalan-ellátó szervezeteinek közös, éves adatfelvételére. A február 3-án lebonyolított kutatás kérdéseire összesen 7604 hajléktalan ember adott értékelhető válaszokat. Közülük 2104 ember közterületen lakott (737 fő Budapesten, 1367 fő vidéki városokban), 5500 ember fizetős, vagy ingyenes hajléktalan szállásokon (2330 Budapesten, 3170 vidéki városokban).

Az idei adatfelvétel során elsősorban arra keresték a válaszokat, hogy a különböző élethelyzetből hajléktalanná vált emberek elsősorban milyen szolgáltatásokat, támogatásokat vesznek igénybe, ezek a szolgáltatások mennyire fontosak számukra és mit gondolnak arról, hogy mire lenne szükség ahhoz, hogy kikerüljenek ebből a jelenlegi élethelyzetükből.

Az adatfelvétel eredményei azt mutatják, hogy a hajléktalanná válás első fázisában minden második ember a közterületen, vagy valamilyen maga építette kalyibában húzza meg magát. Már ekkor is igénybe veszik a különböző szolgáltatásokat (utcai szolgálat, nappali melegedő és leginkább ingyenes étkeztetés). A lakásukat elvesztők, még rendszeres jövedelemmel rendelkezők többsége viszont a közterületen alvás helyett munkásszállón, barátjánál, ismerősénél, vagy rögtön valamilyen hajléktalan szálláson keres menedéket.

A hajléktalan időszak alatt leginkább kisebb, tisztább, jobban felszerelt szállókat, szobákat, illetve több odafigyelést, segítő beszélgetést, vagy éppen ápolói gondozást igényelnének. A válaszolók döntő többsége szerint ahhoz, hogy kikerüljön a hajléktalanságból biztos havi keresetre, egy megfelelő lakás bérléséhez elegendő pénzre lenne szüksége. Többségük azonban már nem reménykedik abban, hogy életében még önállóan lakhat majd egy lakásban.

Helyzetük megváltoztatásának az esélyét nagyban hátráltatja, hogy többségük elmúlt már ötven éves, legfeljebb nyolc általánost végzett és mindennapjait korlátozó betegségben szenved. Döntő többségük havi 60 ezer forintnál kevesebb összegből tartja fenn magát, 38%-uk havi 30 ezer forintnál kevesebb pénzből vegetál.

Mindez a szintén forráshiánnyal küzdő, lepusztult állapotban lévő ellátó rendszert, az abban dolgozó segítőket – akiknek a keresete egyre jobban elmarad az országos átlagtól is – igen súlyos, egyre gyakrabban megoldhatatlan kihívások elé állítja.

A HAJLÉKTALANVILÁG PEREMÉN. KOLDULÓ ÉS KUKÁZÓ HAJLÉKTALAN EMBEREK. ESÉLY 2019/2.

Írásunkban a kolduló, gyűjtögető, kukázó hajléktalan emberek jellemzőit elemezzük húsz év empírikus adatfelvételei alapján. Az elemzés során azt találtuk, hogy a hajléktalan helyzetben lévő emberek körében a kolduló-kukázó hajléktalanok egy markánsan eltérő csoportot alkotnak mind lakhatásukat, megélhetésüket, szocio-demográfiai hátterüket, mind mindennapi életüket tekintve. Szinte minden dimenzióban hátrányosabb képet mutatnak még a többi hajléktalanhoz képest is. Elemzésünk azt mutatja, hogy ezekkel az emberekkel az utcai szolgálatokon és egyes nappali melegedőkön kívül a hajléktalanellátás bentlakásos intézményeinek alig van kapcsolata. Látványos, mindennapi jelenlétük a közterületeken lényegesen befolyásolhatja a hajléktalanokról alkotott képet, miközben ez a konstrukció lényegesen eltér a hajléktalanok többségének jellemzőitől.

A TELJES ÍRÁS ELOLVASHATÓ ITT.

GYORSJELENTÉS A 2019. ÉVI F3 ADATFELVÉTELRŐL - 2019.04.

Harmadszorra sem ez a megoldás

... A kutatók szerint a hajléktalanok, s azon belül a közterületen élő fedél nélküliek számának az alakulására, több éves összehasonlításban – számos egyéb tényező mellett – a legnagyobb mértékben a munkaerőpiaci változások hatnak. A legutóbbi időszak kedvező munkaerőpiaci mozgásai következtében a munkaképesebbek kikerülhettek a hajléktalan létből, így azonban az idősebbek, a fizikai és mentális fogyatékkal elők, a tartósan betegek, a függőségben szenvedők aránya jelentősen megnőtt a hajléktalanok körében. Közülük sokakat ér abúzus a közterületeken, sokan gyakran éheznek, megfelelő ellátáshoz nem jutnak. Az ilyen helyzetben lévők számára az ellátás, segítség helyett a büntetés eddig sem, s most sem nyújt megoldást.

A PPT ÖSSZEFOGLALÓ MEGNÉZHETŐ ITT.

MIT LÁTUNK? - 2019.03.

Szokásos bontási képeket? Ez egy 1860-as években épült épület megszüntetése. A Bródy Sándor utca 15. alatti ún. Kéményseprő házhoz tartozó udvari szárny „a kéményseprő mester lakással nem rendelkező inasai és legényei elhelyezésére” szolgáló munkáslakóház. Nagyon-nagyon kevés ilyen korú épület van a városban, ezért ezek általában szigorúan védettek. Úgy látszik, ha csak egy munkáslakóházról van szó, akkor rögvest más a helyzet. A műemlékvédelmi hatóság hozzájárult a bontáshoz.

A TELJES ÍRÁS ELOLVASHATÓ ITT.

NEM ELÉG MERNI - TUDNI ÉS TENNI IS KELL - 2018.09.

Választási kampány alulnézetből

A demokratikus ellenzék által támogatott civil jelöltként nekem most volt először alkalmam valóban testközelből megismerkedni azzal, hogyan is működik itt és most a demokratikusnak nevezett választási mechanizmus. Nem állítom, hogy rengeteg meglepetés ért volna, de kétségtelenül az eddigi ismereteimhez képest a hangsúlyok máshova helyeződtek. Ennek is köszönhető, hogy ezt az értékelést sem a médiában szokásos politológiai-jellegű elemzéssel kezdem, hanem azzal a hatalomtechnikai gépezettel, melyet volt szerencsém most közelről is látni.

A TELJES ÍRÁS ELOLVASHATÓ ITT.

ANTISZOCIÁLIS REHABILITÁCIÓ - 2018. 04.

Imre 29 éves szakmunkás. Feleségével két kicsi gyereket nevelnek a Bihari úti telep 28 négyzetméteres szoba-konyhájában. Imre itt született, itt nőtt fel, de vesztére néhány éve egyszer nem fizette időben a lakbért. Akkor határozatlan idejű szerződését határozott idejűre módosították, és ezt hosszabbítgatták egész tavaly őszig, amikor az lejárt. Annyi év után, most nem hosszabbított az önkormányzat, mert új céljai vannak a teleppel. Imre a két gyerekkel nem tudott hova menni, bentmaradt a lakásban. Ezért most büntetésből a korábbi lakbérének kétszeresére rugó használati díjat kell fizetnie, ráadásul 5 évig még kérelmet sem adhat be egy másik lakásért. Sakk-matt helyzet. Most a többi még megmaradt Bihari úti bérlővel együtt várhatja a hatósági kilakoltatást. (2018.04.17. hvg.hu)

A TELJES ÍRÁS ELOLVASHATÓ ITT.

HUSZADIK "FEBRUÁR HARMADIKA ADATFELVÉTEL" - 2018.03.

HUSZADIK ALKALOMMAL KÉSZÜLT ORSZÁGOS ADATFELVÉTEL A HAJLÉKTALAN EMBEREKRŐL Interjú Győri Péterrel és Gurály Zoltánnal

Alább a Klubrádió „Szabad a pálya” című sorozatán belül, az Esély műsora keretében 2018. március 9-én elhangzott beszélgetés szerkesztett változatát közöljük. (Esély, 2018/3.)

A TELJES ÍRÁS ELOLVASHATÓ ITT.

HAJLÉKTALANSÁG-ROMÁK-GYERMEKSZEGÉNYSÉG - ESÉLY, 2017.04.

Az 1999 óta minden évben lebonyolított „Február Harmadika” országos hajléktalan adatfelvétel nem csak arra világít rá, hogy Magyarországon folyamatosan nő a „cigányok” részaránya a hajléktalanok körében, hanem arra is, hogy ez együtt jár a hajléktalan népesség belső átrétegződésével, a hátrányok további összekapcsolódásával. A magyarországi cigányság etnikai, iskolai, munkaerőpiaci kirekesztettsége immár a hazai hajléktalanság lényeges összetevőjévé vált. Ezzel párhuzamosan a kutatás arra is rámutat, hogy a népesség egészéhez képest a hajléktalanok körében jóval magasabb a sokgyerekesek, illetve a sokgyerekes családból származók aránya, e családok esetében jelentősen nagyobb a (lakhatási) krízisek előfordulásának a kockázata és ezzel együtt jár, hogy e családok körében immár generációkon keresztül öröklődik a hajléktalan léthelyzet.

E két tendencia erősíti is, de egyben ki is egészíti egymást: a hazai hajléktalanság számottevő eredőjévé vált mind a cigányság, mind általában a sokgyerekes családok egy részének pauperizálódása, iskolai és munkaerőpiaci kirekesztettsége. (Esély, 2017/4.)

A TELJES ÍRÁS ELOLVASHATÓ ITT.

MOTTÓ

Solt Ottília: Szociálpolitika alulnézetből

Ottilia egyre inkább visszavonult a nagy nyilvánosság előtti közszereplésektől. Az “aprómunkába”, hajléktalan-interjúzásba, szociális munkát tanuló diákok felnevelésébe, “iskolateremtésbe” fektette fogyó, de minden erővel fenntartott, hihetetlen életenergiáit. Egészen kivételesen vállalta el, baráti unszolásunkra, hogy hangsúlyozottan szubjektív megnyitót mond a fővárosi szociálpolitika jövőjéről rendezett konferenciánkon. Előadásának itt közreadott, leírt szövegét 1997. január 31-én még postára adta, másnap eltávozott közülünk... (Győri Péter)

A TELJES ÍRÁS ELOLVASHATÓ ITT.