1991-1992 Lakásfenntartási támogatás (FKLT)

Jegyzetlap – Fővárosi Kiegészítő Lakásfenntartási Támogatás

Sokan ismerik a Hálózat Alapítvány által hosszú éveken (másfél évtizeden) keresztül működtetett ún. fővárosi lakásrezsi támogatást. Még többen emlékeznek a 2005-ben országosan bevezetett (majd 2015-ben megszüntetett) normatív lakásfenntartási támogatásra. Azonban a kezdet visszanyúlik a 90-es évek legelejére, amikor megpróbáltunk egy egységes lakásfenntartási támogatást bevezetni Budapesten. Ez a kezdeményezésünk azonban, sajnos, akkor dugába fulladt.

A támogatás egyik első vázlata 1992 közepéről áll rendelkezésre, mely több elemében talán hasonlít a későbbi fővárosi lakásrezsi támogatásra, a forrást mindenesetre három irányból biztosította volna ehhez: a szolgáltatók adózás utáni nyereségéből, a kerületi-fővárosi forrásmegosztás „közös” alapjából és a Fővárosi Önkormányzat költségvetéséből (1992-07-FKLTtervezet vázlata). 1992. novemberére már kész is volt a beterjesztésre alkalmas rendelettervezet (Glausius Judit jogtanácsos bizottsági titkárral együtt készítettük), mely már lényegében ugyanazt a támogatási logikát követte, melyet sokkal később az országos normatív lakásfenntartási támogatásnál javasoltunk, de ezen túl is számos érdekes részletet tartalmaz (pl. akkor még egy Fővárosi Kiegészítő Lakásfenntartási Támogatási Alap létrehozását javasoltuk, hogy a be- és kifizetések megoldhatóak legyenek, vagy pl. még visszatérítendő (áthidaló) támogatást is javasoltunk, mely gondolat teljesen hiányzik azóta is a hazai szociális támogatási rendszerből) (1992-11-22 FKLT Rendelettervezet, 1992-11-30 FKLT Kgy rendelethez Indoklás). A tervezetet a Főpolgármesteri Hivatalon belüli egyeztetéseken túl véleményeztettük a kerületi bizottságokkal és hivatalokkal is, szakértőkkel és az akkori belügyi (lakásügyekkel foglalkozó) és szociálisügyi minisztériummal is.

Robusztus léptékű, vadonatúj támogatási formát terveztünk, s ehhez komoly előszámításokra volt szükség, melynek feltételeit is meg kellett teremteni. Szerződést kötöttünk a TÁRKI-val, hogy az éves Háztartás Panel felvételük mintáját egy, a jövedelemviszonyok feldolgozására alkalmas méretű budapesti almintával egészítsék ki, majd szerződtünk a Városkutatás Kft-vel, hogy ezen a budapesti almintán modellezzék, futtassák végiig a tervezett támogatás különböző paramétereit, mekkora jogosultsági kör és támogatási kiadás prognosztizálható (1992-11-30 FKLT Városkutatás számítások).

A Fővárosi vezetői kabinet egyetértő jóváhagyását követően, a Fővárosi Közgyűlés tárgyalása előtt Sajtóközleményt is kiadtunk a tervezett új támogatásról, a szokásos tájékoztatáson túl, annak érdekében is, hogy a jóváhagyás esélyeit megerősítsük (1992-12-08 FKLT Sajtóközlemény). Ezzel együtt igen hosszú és heves vita alakult ki a testületben, azzal együtt, hogy pontosan értették a képviselők, hogy az akkori idők egyik legjelentősebb önkormányzati döntési helyzetének résztvevői (1992-12-17 FKLT PASSZ, Kgy Jegyzőkönyv – 13.oldaltól, 12. oldal hiányzik).

Előterjesztőként én azt javasoltam, hogy fogadjuk el a rendelet-tervezetet, de – mivel pl. a forrásmegosztáson keresztül is az kerületi pozíciókat is érint, ezért – küldjük ki jóváhagyásra a kerületeknek is, biztos, ami biztos. A főjegyző (Tiba Zsolt) azonban a döntést pusztán egy „koncepció elfogadására” próbálta degradálni…, a főpolgármester (Demszky Gábor) ugyan mellszélességgel kiállt a rendelet mellett (hangsúlyozván, hogy január 1-től a lakbér-támogatások is megszűnnek…), végül az történt, hogy mindkét fajta javaslatot – koncepció elfogadása, kiküldése, rendelet-tervezet elfogadása - elfogadta a közgyűlés, mondjuk ez némi nemű ellentmondás…(1992-12-17 FKLT Kgy határozatok PASSZ).

Természetesen már az 1992. decemberi tárgyalás és azt megelőző előkészítés során is ismeretesek voltak előttünk a készülő ún. Szociális törvény, illetve az ún. Lakástörvény tervezetei, változatai, munkálatai stb. Azonban ezeket ekkor még az Országgyűlés nem fogadta el, hatályban az ún. Fővárosi Törvény volt, s ezen belül a rendeletalkotási felhatalmazást abból az előírásból vezettük le, hogy a Fővárosi Törvény 1O.(4) bek. d/ pontja alapján a Fővárosi Közgyűlés köteles gondoskodni a kettônél több kerületet érintő ellátási kötelezettséget szolgáló speciális, az alapellátást meghaladó szociális tevékenység fenntartásáról, fejlesztéséről.

Mire azonban a decemberi közgyűlési döntésnek megfelelő újabb kerületközi egyeztetésekre sor került, addigra már az Országgyűlés megalkotta a Szociális törvényt (1993. január 27-én hirdették ki), a Lakástörvény kihirdetésére majd 1993. július 30-án került sor. Ugyan sikerült az akkor megszületett Szociális törvénybe is új támogatási formaként betenni a a lakásfenntartási támogatást, azonban ennél többet az akkori törvény nem tartalmazott, pusztán lehetőségként(!) fogalmazta meg, hogy a települési önkormányzatok ilyen támogatásról is rendelkezhetnek (már akkor rákérdeztünk több ilyen „megengedő” törvényi előírásra, hogy és ha nem írták volna bele, akkor nem csinálhatnák ugyanezt szabadon?! – vagyis ilyen álszabályoknak semmi értelme..). Ez mindenesetre jogtechnikailag számunkra azt jelentette, hogy némileg átalakítsuk előző tervezetünket (átneveztük: Fővárosi Egységes Normatív Támogatásra), azt is hangsúlyozandó, hogy ez nem egy adható, hanem egy garantált támogatás (azokban a kerületekben is kapják majd, ahol nem vezetnek be ilyen támogatást, vagy kimaradnának sokan…).

„A Fôvárosi Önkormányzat - a város anyagilag legrászorultabb lakói minimális létfenntartásának, lakásfenntartásának az egységes és garantált elősegítése érdekében - az Ötv. 1. p (3)-(4), 8. _ (1), 16. -a és 62. _ (3) bekezdése, valamint a Fôv. tv. 10. _ (4) bekezdése, a Sztv. 26. p. alapján alkotja meg rendeletét a szociális alapellátáson tulmenő, speciális un. Fôvárosi Egységes Normatív Támogatás bevezetéséről.

A Fôvárosi Törvény 1O. (4) bek. d/ pontja alapján a Fôvárosi Közgyülés köteles gondoskodni a kettônél több kerületet érintô ellátási kötelezettséget szolgáló speciális, az alapellátást meghaladó szociális tevékenység fenntartásáról, fejlesztésérôl.

A tervezet a fôváros egészét érintô, az alapellátást meghaladó speciális támogatási rendszert vezet be.

Ezt a speciális támogatási rendszert a ma hatályos jogszabályok nem tartalmazzák, törvény által nincs szabályozva, igy az önkormányzati rendeletben történô szabályozásnál az általános szabályok a mérvadók.

A speciális szabályozás részben abban nyilvánul meg, hogy az érintettek részére a fôvárosban egységesen, (a speciális intézményekbe való beutaláshoz hasonlóan, kerületi hovatartozástól függetlenül) alanyi jogon biztosit fix összegü támogatást, s ilyen célu támogatás eddig nem volt. Ezzel szemben az alapellátás körébe tartozó segélyek a megfelelô jövedelemmel nem rendelkezô, rászoruló állampolgárok megélhetésére irányulnak krizis helyzetben.

"A szociális igazgatásról és szociális ellátásról" szóló törvény 26. -a kimondja: "A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a szociálisan rászorultak részre az e törvényben meghatározott pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, valamint más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat."”

Át is szerkesztettük „barátságosabbra” a rendelet-tervezetet (1993-01-13 FKLT Normatívba átnevezve, 1993-01-13 FKLT átnevezetthez Indoklás). Mindez azonban végül hiábavalónak bizonyult. A rendelet-tervezet, hogy másként ne fogalmazzak, elsüllyedt az egyeztetések, érdekütközések, jogértelmezések sűrűjében. A kerületek egy része hangosan nem támogatta, önálló úton kívánt járni (tán Demszky megerősödését sem nézte mindenki jó szemmel), a Köztársasági Megbízott (MDF) örömmel nyírta a tervezetet jogi érvekkel, a főjegyző is a megszületett Szociális és a megszülető Lakástörvény miatt aggályoskodott, hogy lehet-e, szabad-e ilyen rendeletet alkotnia fővárosnak. Így a tervezet már nem kerülhetett a közgyűlés elé, s nyilvánvaló, logikus lépésként én meg lemondtam – nem ez volt az első, s nem is az utolsó (1993-03-25 Biz Elnöki lemondás LEMOND). Lemondásomat nem fogadták el, engem meg dosztig elfoglaltak a születő Lakástörvény előkészületei, vitái, az ebből adódó fővárosi teendők (de erről tényleg egy másik Jegyzetlapon).

Legközelebb a következő választási periódus legelején, 1995. januárjában jöttem elő hasonló, de sokkal redukáltabb javaslattal, de ez már a Fővárosi Lakásrezsi rendelet és Hálózat Alapítvány történet (ez is másik Jegyzetlapon).